- október 4-én Budapest-Angyalföldön Egyházmegyei Presbitertalálkozón vett részt gyülekezetünk választott döntéshozó testülete, a presbitérium 5 tagja.
Az alkalom szándéka szerint lelki megerősítés az elhívásunkban és aközös szolgálatban. Balczó MÁtyás angyalföldi presbiter nyitó áhítatát a “Utaidat Uram ismertesd meg velem” kezdetű zsoltár imádságra fűzte fel. Mint nagy bringás, ő a természetbe megy, ha rosszul érzi magát, nyomasztják a gondjai. Egy ilyen alkalomról számolt be, amikor feleségével egy hétköznap délután elmentek a Börzsönybe, hogy a természetben lehessenek. LÁttak szarvast, átfutott előttük egy kisegér is. Lelkileg és testileg is fel tudtak töltődni az erdei túrán. Véletlenül egy evangélikus templom hirdetőtáblájába botlottak, ahol egy imádság is ki volt írva. Ez, mintha egyenesen az Istentől jött megerősítés lett volna. “Atyám, a szívem kimerült, úgy érzem, terhemet egyedül cipelem, tölts el erőddel.” – imádkoztak együtt a helyi gyülekezettel. Isten, engem ezen a héten így karolt fel, osztotta meg velünk presbiter társunk. A presbitereket úgy szólította meg, hogy legyünk olyan emberei Istennek, akiket Isten felkarol, és akiken keresztül Isten felkarolhat másokat.
A presbiteri nyitó áhítat után Deák László esperes az Evangélikus Presbiterek Országos Találkozóján (EPOT) elhangzott pódiumbeszélgetés hat perces részletét játszotta le, amit különösen is fontosnak tartott Szabóné Mátrai Mariann egyik hozzászólásából, majd előadásában ezt az idézetet bontotta ki. Az ezt követő csoportbeszélgetés is ezt dolgozta fel. Az alábbiakban Mátrai Mariann mondanivalóját, presbitereknek szóló üzenetét foglalom össze:
Az Elhívás és tett című találkozón Mariann azt emelte ki, hogy a presbiteri szolgálat mozgatórugója az Istenre figyelő élet, ami megtartja a közösséget. Eugene H. Peterson A lelkipásztori hivatás művészete című könyvéből alkalmazza az alapvetően lelkészeknek szóló üzenetet a presbiteri hivatásra is. Petersont idézve azt mondja, hogy a presbiteri tevékenységnek van egy látható és egy láthattalan eleme. A láthatatlan elemei a bibliaolvasás, az imádság és a lelki életünkkel való foglalkozás. Ezeket a láthatatlan tevékenységeket könnyű abbahagyni, mert senki nem veszi észre az első időben. A presbiterek és látható tevékenységei pedig a következők:
- Jelenlét a gyülekezetben: részt venni az istentiszteleten, bibliaórán, rendezvényeken, alkalomakon.
- Ismerni a gyülekezet életét – törekvés arra, hogy megismerjem, milyen ügyek, problémák vannak a gyülekezetben, kik tartoznak a gyülekezethez, kik hiányoznak, mélyebb ismereteket szerezni agyülekezetről és az egyházról, az evangélikus tanításról.
- Támogatás – a gondos gazda szemével ott lenni a helyzetekben, kérdezni, hogy miben tudjuk támogatni a gyülekezet anyagi és szellemi fennmaradását, miben tudjuk a lelkészt és a csoportvezetőket támogatni.
Mátrai Mariann azt hangsúlyozza, hogy ezek a hármasok úgy adnak ki egy egészet, mint, ahogyan egy háromszög belső szögeinek az összege 180 fok. Ha a látható és a láthatatlan munkát nem végezzük el presbiteri és lelkészi szolgálatunkban, akkor az egész nem áll össze. Akkor “térdig lóg a nyelvem, mégse megyek semmire, sok mindent csinálunk, mégsem áll össze a kép egy gyülekezetté, nem dolgozunk eredményesen.”