Románné Bolba Márta prédikációja, Vízkereszt ünnepe utáni 4. vasárnap (Mt 8,23-27)

Tengerre szállni kockázatos vállalkozás. Elveszítjük a biztos talajt a lábunk alól. Olyant lépünk, ami szükséges, olyant lépünk, aminek a következményei előre nem láthatóak. Azért tudunk lépni egyáltalán, mert elfog a bizonyosság, hogy meg kell tennünk azt a lépést, mert biztosan látjuk magunk előtt Krisztust. Jézus beszállt a hajóba, és a tanítványai követték őt. Hasonló ez Péter apostol fogadkozásához. „Uram, kész vagyok veled menni akár a börtönbe, vagy a halálba is!” (Lk 22, 33)

 A tanítványok pánikhangulatban
Minden nagy lépésnek ára van. Amikor ilyen helyzetben lép az ember, akkor mindig hajóba lép, megmozdul alatta a bárka, az új élethelyzet sokszor viharos és ijesztő. Amikor szembesülünk a Krisztus követés árával, akkor felébredhet bennünk a bizonytalanság. A hajót elborítják a hullámok, az arcunkba csapó víz nem engedi a tisztánlátást, pánikhangulat lesz úrrá rajtunk, beszűkült tudatállapotba kerülünk. A megalkuvás hangjai felerősödnek. Amikor a víz elborítja a hajót, már semmi nem tűnik olyan egyértelműnek.

 Péter háromszor tagadja meg az Urat, mielőtt a kakas megszólal. Vészhelyzetben mindannyian Péterek, kicsinyhitű tanítványok vagyunk és csak az Úr menthet meg bennünket attól, hogy elbukjunk a hit próbáján. Az apostol alakja itt minden tanítvány gyengeségét mutatja meg. Mert túl sok a féltenivalónk: féltjük az életünket, a jó hírünket, a családunkat, a ránk bízottakat, a megélhetésünket, befolyásunkat, lehetőségeinket.

 A huszadik századi tanítványok
A Westminster-apátság oldalában a huszadik századi mártíroknak állítottak szobrot. Itt van a katolikus Romero, az evangélikus Bonhoeffer és a baptista Martin Luther King szobra is, ez egy ökumenikus élcsapat, jó rajtuk végignézni az imahét utáni emelkedett lelkületben. Az egyháztörténet kiemelkedő alakjaiként tartjuk őket számon, ők a hit szobrai.

 Hitünk megvallása minden korban járhat áldozatokkal. Az talán a legnehezebb helyzetek egyike, amikor az én tanúságtételem árát szeretteimmel fizettetik meg. Így történt ez King életében is, amikor újszülött csecsemőjét és gyermekágyas feleségét kellett otthagynia, mert bebörtönözték. Különösen is nehéz volt a helyzete, mert lelkésztársainak egy része nyilatkozatban elhatárolódott tőle, szélsőségesnek nevezte őt és azt kérte, hogy a helyzet konszolidációja érdekében hallgasson el.

 Nagypéntek nélkül nincs húsvét vasárnap
A Birminghami börtönből írt levél King leghíresebb írásai közé tartozik, ezt a levelet azoknak a lelkészkollégáinak címzi, akik hallgatást kérnek tőle. Levelében így válaszol a szélsőségesség vádjára: „Nem volt-e Jézus szélsőséges a szeretetben, Ámósz az igazság terén, Pál az evangélium hirdetésében, vagy Luther, aki azt mondta „Itt állok, másként nem tehetek”. A kérdés az, hogy a gyűlölet vagy a szeretet szélsőségesei leszünk-e.” King a lelkének háborgása idején csak imádságban talált enyhülést.
A családnak azonban nagyon nehéz volt ez az időszak, számukra talán ez volt Jézus alvásának ideje, amikor a hajót elborítják a hullámok. Így vall erről felesége: „A húsvét a szenvedés ideje. A szenvedés pedig lehet alkotó jellegű. […] [A férjem] halálában ott van a remény, vagy a feltámadás.” – mondta 1968 decemberében, miközben 1963 húsvét nagypéntekjére emlékezett vissza, amikor férjét, Kinget a birminghami börtönbe zárták. Coretta Scott nagy szomorúságában depresszióba esett, miközben újszülött csecsemőjükkel otthon tartózkodott, mégis lelki fájdalmai közepette értette meg az ünnep mély üzenetét: nagypéntek nélkül nincs húsvétvasárnap.”

 Szélcsend és tisztánlátás
A tanítványok hite nem töretlen, vészhelyzetben nagyon elbizonytalanodnak, pánikolnak, de tudják, hogy kihez kiálthatnak. Vívódásaink idején, amikor összecsapnak fejünk felett a hullámok, akkor mi is erőt meríthetünk Jézus felszabadító jelenlétéből. Szorult helyzetünkben, feltör a szabadításért kiáltó szó: Uram, ments meg minket! Ekkor Jézus felkel, és megfeddi a háborgó elemeket. Jézus felébredt, mert Szabadító Istenünkként hozzá kiáltottunk. Újra szélcsend támad. Újra tisztán látunk. Megerősödve hajózunk tovább.

 Úr Jézus! Hozzád kiáltunk, amikor megkísért bennünket az elvtelen kompromisszumok kényszere. Szabadításodat kérjük! Bocsásd meg kicsinyhitűségünket. Csendesítsd le a vihart, hogy újra tisztán lássunk. Segíts meg, hogy a hit bátor lépéseit megtehessük. Ámen
Románné Bolba Márta