Egyház az elesettek szolgálatában

Egyház az elesettek szolgálatában

Gyülekezetünk vállaltan kiáll a menekültek, a hátrányos helyzetűek jogai és a nemek közötti egyenlőség mellett, mindezzel összefüggésben komolyan vesszük a klímaváltozás fenyegetését és szeretnénk csatlakozni az ökogyülekezeti mozgalomhoz is. Idehaza ez komoly vállalásnak tűnhet, ám mindezzel létező teológiai hagyományhoz kívánunk csatlakozni. A Lutheránus Világszövetség (LVSz) tagegyházának gyülekezeteként fontosnak tartjuk ezen kérdések emberi jogi és teológiai megalapozottságát, ismertetését is, ezért mutatjuk be a vallási szervezetek klímaváltozással, menekültekkel, nemek közötti egyenlőségekkel és az egyház emberi jogi szerepvállalásával kapcsolatos alapdokumentumait.

Many people join hands to represent a family unity.

Aktívan cselekvő közösségek a klímaváltozás hatásainak csökkentéséért

Tavaly októberben jelent meg a világ egyik legfontosabb klímakutató szervezetének (IPCC) jelentése, amely azzal az eredménnyel állt elő, hogy bő egy évtizedünk maradt arra, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást, és a beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat visszafordítsuk. A jelentés cselekvésre ösztönözte a globális egyházi szervezeteket. A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) erre válaszul kiadott közleménye határozott kiállást és mihamarabbi beavatkozást sürget. A „teremtés nem eladó” LVSz-alapelv mentén az elkövetkező években a klímaváltozás hatásainak csökkentéséért aktívan cselekvő közösségek hálózatát szeretnék létrehozni, ezért arra szólítanak fel minden tagegyházat, hogy:

  • imádkozzanak azért, hogy az elmék és a szívek alapvető változáson menjenek keresztül, és köteleződjenek el a fenntartható életmód mellett;
  • hívják fel a figyelmet a klímaváltozásra, és motiválják képviselőiket a cselekvésre;
  • népszerűsítsék azokat a kreatív, innovatív gyakorlatokat, amelyek szénkibocsátást csökkentő alternatívát jelenthetnek;
  • járjanak közben a helyi kormánynál, hogy szembesüljenek a klímaváltozás valóságával, és tegyenek gyors, bátor lépéseket a probléma súlyának megfelelően.

    Egyúttal az államok közösségét is felszólítják:

  • emeljék a szükséges beavatkozások méretét a megfelelő szintre, sebességre és elszántságra a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében, és tiszteljék az emberi jogokat;
  • tegyék lehetővé a COP24 (az ENSZ soron következő klímakonferenciája, amelyet 2018 decemberében tartanak Lengyelországban – a szerk.) sikerét a párizsi klímaegyezmény által megszabott feltételek szigorításával;
  • kötelezzék el magukat minden szükséges forrás felhasználásával amellett, hogy enyhítsék a klímaváltozást és az alkalmazkodás nehézségeit annak kedvezőtlen hatásaihoz.

    Az Egyházak Világtanácsának környezeti igazságosságról és ökológiai adósságról szóló, korábbi nyilatkozatában pedig ez olvasható:

    „Amit természeti erőforrásnak neveznek és áruvá tettek, az a teremtés egésze – egy szent valóság, amelyet nem szabadna áruvá tennünk. Mégis (…) az egyházak bűnrészesei ennek a múltnak egyrészt saját fogyasztási mintáik miatt, másrészt pedig egy olyan teológia megszilárdításával, amely az ember uralmát hangsúlyozza a Földön. A keresztény nézőpont, amely az embert a többi teremtmény fölé helyezte, arra szolgált, hogy a Föld egyes részeinek kizsákmányolását igazolja.”

    Az idegen befogadása: vallási vezetők nyilatkozata

    2013. február és április között vallási alapú humanitárius szervezetek és tudományos intézetek összefogásával készült el „Az idegen befogadása: vallási vezetők nyilatkozata” című dokumentum. Ez arra bátorítja az összes vallás vezetőit, hogy „fogadják be az idegent” méltósággal, tisztelettel és szeretetteljes támogatással. A világ vallási közösségei a nyilatkozatot és az azt alátámasztó egyéb dokumentumokat gyakorlati eszközként is felhasználhatják arra, hogy elősegítsék a menekültek és az otthonukból elüldözött más személyek közösségi befogadását.

    „A hitem egyik alapértéke az idegenek, a menekültek, az országukon belül új lakóhelyre kényszerült személyek, a tőlünk különbözők befogadása. Úgy bánok velük, ahogy szeretném, hogy velem bánjanak mások. Arra fogok bátorítani másokat, így a vallási közösségem vezetőit is, hogy ők is így járjanak el.
    A világ több más vallási vezetőjével és szervezetével, illetve lelkiismereti alapú közösségeivel együtt megerősítem a következőket:

    Vállalom, hogy befogadom az idegent.

    A hitem azt tanítja, hogy az együttérzés, a könyörület, a szeretet és a vendégszeretet mindenkit megillet, így a hazámban született személyt, de a külföldit is, a közösségem tagját, de a jövevényt is.”

    A teljes nyilatkozat itt olvasható el.

    A Lutheránus Világszövetség több menekülttábor munkájában vesz részt a Szíriával szomszédos Jordániában és Irakban, illetve tagja a 183 egyházat és vallási közösséget tömörítő, menekülteket segítő ACT Allience nevű szervezetnek is. Az LVSz menekülttáborokban végzett munkájáról itt olvashat bővebben.

    Együtt az úton – a nemek közötti igazságosságról

    Az LVSz 2013-ban adta ki a nemek közötti igazságosság kérdéséról kiadott alapdokumentumát (Gender Justice Policy).

    „A nemek közötti igazságosságról szóló dokumentum egy újabb mérföldkő, amellyel az LVSz az inkluzivitás jövőképének megvalósítása felé mozdul el. Meghívás mindenkinek – különösen az egyházi vezetőknek, teológusoknak, vezetői és döntéshozatali pozíciókban lévő nőknek és férfiaknak, a programokat és projekteket irányító embereknek –, hogy a nemi igazságosságot a hit kérdéseként kezeljék. Mivel a nemek közti igazságosság az egyház létének és a közéletben betölthető, prófétai hangjának alapvető dimenzióira mutat rá” – olvasható a kiadvány Marting Junge, az LVSz főtitkára által jegyzett előszavában. Fordítás tőlem. (LWF – Gender Justice Policy 2013: 1)

    A dokumentumban a biblikus alapelvek kifejtése – melyek a hátrányos megkülönböztetés ellenében az inkluzivitás mellett érvelnek olyan kérdésekben, mint női vezetés vagy a nők sérelmére elkövetett erőszak az egyházban – és az LVSz korábbi, nemek egyenlőségét célzó döntései mellett a főbb irányelvek lefektetésére is sor kerül.

    Ezek közül az első a „gender balance”, ahol rögtön egy kvóta-javaslattal is él a dokumentum, mely szerint „Az LVSz nagygyűlések, a tanács, az irodák és minden más közösség és feladat-csoport (task forces), beleértve a regionális szinteket is, legalább negyven százalékban nőknek és legalább negyven százalékban férfiaknak kellene alkotniuk.” (Gender Justice Policy 2013: 6)

    A dokumentum megállapítja azt is, hogy a nők lelkészi szolgálata és ordinációja az integratív egyházközösség létrehozásának kulcskérdése, ez az első lépése annak, hogy nők és a férfiak azonos módon vegyenek részt a döntéshozásban. Az alapvetés utal arra, hogy 2012 végére az LVSZ tagegyházainak 82 százaléka szentelt fel nőket szolgálatra, ám 18 százalékuk nem.

    Az alapdokumentumot egy teológiai és ökumenikus kapcsolatokért felelős tanács állította össze, a dokumentum azokat az alapvetéseket igyekezett összefoglalni, amelyeket a regionális szinten elvárásnak tekintenek az egyes tagországokkal szemben, ám amelyeket „természetesen a helyi szituációkhoz hozzáigazíthatnak”.

    Egyház az alapvető emberi jogok védelmében

    Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata tavaly decemberben lett hetvenéves. Ennek alkalmából a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) arra biztatta a tagállamok globális szövetségeit, hogy erősítsék meg a nyilatkozat és a szabadság, igazság és béke megőrzése iránti elkötelezettségüket:

    Annak terén egyetértés uralkodik, hogy minden ember Isten képmása, ezáltal a Teremtő méltósággal ruházta fel, az LVSZ vezetői ugyanakkor kifejezték aggodalmukat azokkal a kísérletekkel szemben, melyek az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának alapelveit próbálják aláásni és illegitimálni.
    „Az LVSZ mélységesen aggódik amiatt, hogy az emberek egyre inkább hajlamosak aláásni vagy kiszorítani az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata által adott keretet. Ebből kifolyólag a kirekesztettekkel, a kisebbségekkel, a nemük, nemzetiségük, társadalmi vagy politikai pozíciójuk miatt elnyomottakkal szemben diszkrimináció zajlik, üldöztetést és néha halálba torkolló elnyomást szenvednek” – mondják az LVSZ vezetői.

    Az LVSZ arra ösztönzi a tagállamok globális közösségeit, hogy az emberi jogokra vonatkozó keretet helyben és globálisan is alkalmazzák, a megszegőit pedig vonják felelősségre.

    „Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata emberi civilizációnk egyik legfontosabb alapdokumentuma, mely a jog eszközével érvényesíti hitünk egyik legfontosabb alapelvét: azt, hogy minden ember Isten egyedi teremtménye, így minden ember egyaránt értékes személy, akit a Teremtő »saját képére és hasonlatosságára« alkotott” – nyilatkozta korábban Fabiny Tamás a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az évforduló alkalmából és az LVSz-nyilatkozattal kapcsolatban a Kötőszó blognak.

  • Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *

    This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.